2014. április 18., péntek

Az értékalapú befektetés ötvözése rövidebb távú stratégiákkal

2014. áprilisi álláspont:
A címmel kapcsolatos téma sokak fantáziáját beindította már, és úgy tűnik, megfelelő megvalósítással az elért hozam is talán (talán!) növelhető. Ha az értékalapú befektetésbe rövidebb távú akciókat is beépítünk, azzal részben feladjuk a stratégiánk egyik elvét: az extrém alacsony forgási sebességet (vagyis azt, hogy lehetőleg sok évig tartsuk a részvényeket, és évente csak néhány tranzakciónk legyen). 
Miért fontos az alacsony forgási sebesség? 1. Minden tranzakció költséggel jár (megbízási díj, jutalék). 2. Hosszabb tartással adókedvezmény, adómentesség érhető el. Ez a két pont jelentősen befolyásolja teljesítményünket. Grahamék korabeli amerikai stratégiájában rendkívül fontos volt, hogy a birtokolt részvények után az árfolyamnyereség csak több éves tartás után vált kedvezőbb adózásúvá. Akkoriban (30-as évek) igen magas volt a megbízási díj is, 2-4% vételkor, majd újabb 2-4% eladáskor. 
Magyarországon, most, 2014-ben 0.2-0.3% költséggel is forgalmazható részvény, ez töredéke a fentinek. Tartós befektetési számlán pedig 5 év után akkor is adómentessé válik a rajta lévő érték, ha azt ez idő alatt akár minden nap megforgatjuk. Látszólag tehát megvan az a szabadságunk, hogy adómentesen, kisebb tranzakciós költséggel kezeljük vagyonunkat. Ez esetben tevékenységünk hasonlítani fog a technikai elemzéshez, de az ellentétes szabályokat nem tudjuk összekeverni, a szabályoknak illeszkedniük kell az értékalapú befektetés rendszeréhez.
Részben mellőzzük a stratégia egy másik elvét is, mely szerint általunk alulértékeltnek gondolt részvényt nem adunk el, hiszen ezektől hosszútávon komoly árfolyamemelkedést remélünk. Itt viszont időnként mégis eladunk. A cél jobb teljesítmény elérése, mintha nem végeznénk ezt a foglalkozást. Tehát jobb hozamot szeretnénk ezzel realizálni, mint egy hosszúkötvény alappal, indexalappal, vagy a saját értékalapú portfóliónkkal. Ha feltételezzük, hogy az élvezet kedvéért, az apró sikerélményekért kereskedünk, akkor a prémiumot elhagyhatjuk, és éves szinten megelégszünk egy rövidkötvény alap hozamával, 6-7%-kal.
Szabályok: Nem alkalmazom a tech elemzés két eszközét, a stop losst és a shortot (utóbbi nem létezhet az előbbi nélkül). A stop helyett így tehető biztonságosabbá a művelet: 1. A teljes befektetésre szánt tőkénknek viszonylag kis részét, 10-20%-át jelöljük ki az erre felhasználható keretnek. Ebből vásárolgatunk, tehát egy vásárlásra a tőkénk 0.3-0.5%-át fordítjuk. A kerettel elejét vesszük annak, hogy részvényarányunk túl magassá váljon a kötvények rovására. Ha részvényarányunkat magasnak találjuk, eladhatunk más, nagy haszonnal bíró papírjainkból. 2. Csak olyan részvényt veszünk meg és csak olyan áron, amit hosszútávra is megvennénk (ez sokkal nagyobb biztonságot jelent, mint elsőre gondolnánk). 3. Ezekből is csak akkor veszünk, ha nem válik túl naggyá a kitettségünk az adott részvényből. 4. Nem hagyjuk figyelmen kívül a tech elemzéssel foglalkozó barátok s fórumok információit, de azért nem is építünk rá. 5. Hosszútávra mindig hagyunk legalább egy kis mennyiséget az adott részvényből.
Ha megvásároltuk a csomagot, és az árfolyam megy tovább lefelé, akkor stop loss helyett a csomag hosszútávú befektetéssé válik. Ne feledjük, hogy diszkont áron vettünk jó céget, ráadásul bőségesen van még tőke további vásárlásokra. Ha vásárlás után az árfolyam stagnál, vagy felfelé indul, akkor azt figyeljük, hogy milyen időtávon mekkora hozamot érünk el. 1.3% nem sok, de ha ezt egy hét alatt érjük el, akkor az évesítve 1.013^52 = 96% körül lesz (ami tök jól hangzana, ha ezt folyamatosan tudnánk teljesíteni - de nem tudjuk). Pénzpiaci alapban ezt az 1.3%-ot többször ennyi idő alatt kapjuk meg. A hozamszámításnál figyelembe kell vennünk a daytrade lehetőséget: ha napon belül zárjuk a pozíciót, kevesebb lehet a jutalék.
Másik megoldási lehetőség, hogy nincs célzott tradelgetés, hanem a hosszútávú vételeket sokkal kisebb adagokban és sokkal sűrűbben lapátoljuk össze, majd ezekből a kis csomagokból már kisebb emelkedéseknél is elpasszolunk néhányat. Ebben az esetben a kisebb trendek is megcsíphetőek néhány pakkal. Mindez akkor emelheti egy kicsit a hozamot, ha egy adott részvény árfolyama picivel nagyobb eséllyel hullik vissza egy kicsit, mint tovább emelkedjen. Ez az esély pedig rendszerint megvan.

Tanulságok levonása 2014. június 20-án: A rövidtávú stratégiák próbálgatásával teljesen felhagytam. A legfontosabb oka, hogy a trédelgetés csak aprópénzt hoz. Kialakul egyfajta teljesítménykényszer, ami abból adódik, hogy a pár napos, pár hetes pozíciók után újabb vételeket kell végrehajtani, amelyek majd újra hozhatnak pár forintot. Azon kaptam magam, hogy "kicsiben gondolkodom". Az ezekkel elért nyereségem meg sem közelíti azt, amit egyetlen részvényben végrehajtott hosszútávú befektetéssel meg lehet keresni. A hosszútávú befektetésekkel "nagyban gondolkodunk", és azt hiszem, ez utóbbi a megfelelőbb, jövedelmezőbb hozzáállás. Ezzel nem akarom a tech elemzést lebecsülni. A maga módján az is egy kerek egész stratégia, és biztosan azzal is jó pénzeket lehet keresni. Mindenki válassza ki a saját magához illő stratégiáját.
A "hosszútáv" nem csupán annyi, hogy mindenképp évekig tartjuk a papírt. A hosszútáv elsősorban azt jelenti, hogy soha nem vagyunk eladásra kényszerítve. Diszkonttal vásároljuk meg a társaságokat, s Graham legalább 30% diszkontot ajánl, amit fordítva úgy is mondhatunk, hogy legalább 50%-os felértékelődési potenciál (lásd az "alkalmi vétel" taglalását a könyvben). Ez az emelkedés elég gyorsan is bekövetkezhet. Ha történetesen 3 hét alatt emelkedik 40%-ot, és utólagos vizsgálatunkkal úgy látjuk, hogy mégsem ér olyan sokat a cég, hogy további 10% emelkedést kivárjunk, akkor az üzletrészünket eladhatjuk. És ha olyan erősen diverzifikálunk, hogy 100 féle papírunk van, akkor elképzelhető, hogy minden hétre jut egy tranzakció, ami a "tradelés" benyomását keltheti. A TBSZ adómentessége, és a 0.3x2% jutalék nagyon megkönnyíti a dolgunkat az alkalmi vételek vadászatát illetően.

* * * * * *

2016. februári álláspont:
Az [így választok részvényt] bejegyzésemben taglalom a részvénykiválasztási elveimet. Tömören arról van szó, hogy nagyon széleskörűen diverzifikálok (ez a value investor stop loss eszköze), 100-150 féle részvény tartására rendezkedtem be. Az elmúlt hónapokban többször is eladás nélkül végignéztem, ahogy néhány papírom emelkedett 20-30%-ot, majd visszaesett a beszerzési áram alá. Azért nem adtam el, mert 50-100%-kal magasabban helyezkedik el az általam számított üzleti értékük. Nem akartam "lemaradni", ha mégis sokkal többet emelkedik, ugyanakkor tudom, hogy erre rövid idő alatt kicsi az esély. Az esély hosszútávon növekszik meg, addig viszont adott a lehetőség egy kis játszadozásra.
A könyvben közzétettek egy kutatást, miszerint a nagyobb forgási sebességgel nemhogy növekszik, hanem csökkenhet az elért hozam. Ennek ellenére úgy döntöttem, egyes esetekben a papírjaimat eladom, ha azok rövid idő alatt 10-30%-ot emelkednek. Emelkedő piacon az eladás értelme, hogy növelem készpénz arányomat, ugyanakkor mindig marad elég részvényem, amely követi a trendet. Oldalazó piacon az eladás értelme, hogy ezt a papírt vélhetően az eladási ár alatt tudom visszavásárolni (ne feledjük, minden papírt hosszútávra szándékozom venni), de ha mégsem, találok helyette más, megfelelő üzletrészt. Ha az eladásomat esés követi, akkor kifejezetten hasznosnak bizonyul az akcióm. Csak utólag derül ki, hogy épp melyik esetről van szó.
Ha a tőkém 1%-áért veszek részvénycsomagot, és 25% emelkedés után egyes csomagokat eladok, akkor egy eladás a portfólió értékét 25%/100= 0.25%-kal növeli. Ha havonta 1 ilyen cselekmény történik, akkor az 3%-kal növeli a hozamot, alapesetben a cash állomány változik ennyivel. 2016. folyamán tesztelni fogom, hogy milyen eredményt érek el vele. Ha hozamom nem csökken, vagyis pénzügyileg 0 eredménnyel jár, egy kicsit akkor is hasznos, mert megnyugtatja a pszichét: folyamatosan "csinálok" valamit. A könyvben is taglalják, hogy ha más értelme nincs is, legalább kicsit elfoglalja magát a befektető, és úgy érezheti, hogy tesz valamit a portfóliójával. Úgy gondolom azonban, hogy oldalazó piacon ez a tevékenység évente 1-2% többlethaszonnal járhat. Matematikai pontosságú tesztet sajnos nem áll módomban végrehajtani, mert ahhoz minden egyes eladott papír későbbi teljesítményét (amiről "lemaradok") folyamatosan figyelnem kellene, amire nem vagyok hajlandó.

A tanulságokról legkorábban 2016. tavaszán, legkésőbb 2017. januárjában írok.

14 megjegyzés:

  1. Én az adózással nem foglalkoznék. Teljesen mindegy, hogy két nap alatt vagy két év alatt érsz el nyereséget, ha nem tbsz-en kereskedsz levonják az adót. Ezt mindenki döntse el, hogy neki melyik a kézenfekvőbb.
    Bizonyos esetekben eltekinthetünk a befektetés várható időtartamától hiszen továbbra is értékalapon történik a befektetés, kihasználva egy hirtelen nagy esést és az ebből adódó várható felpattanás. Ha minden oké, akkor rövid idő alatt (1-2nap-tól néhány hét) zárjuk a pozijainkat.
    Viszont azt ne felejtsük el, hogy a sok adok-veszek sokszoros jutaléka miatt arányaiban sokkal nagyobb költséget jelentenk, mint a tényleges hosszútávú befektetés.
    Továbbá a rövidtávú kereskedés sok időt igényel, mivel a piac mindig hullámzik és a maximális nyereség elérése érdekében figyelni kell a monitort. Mert ugye nem mindegy, hogy napi 0,8% vagy 1,3% a nyerő. Jutalékot levonva (random napi 0,2%) 0,6% ill 1,1% évre kivetítve 219% vagy 401,5%. Ha viszont átcsúszol napon túlra már 0,4% a jutalék így az éves nyerő 73% ill. 164%.
    De ehhez napi szinten kell hozni a 0,8% ill. 1,3% nyerőket, hogy az éves szintet hozzad!!!!
    Játéknak viszont jó.
    Üdv:Pióca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszi a válaszod :) Milyen időtávokon működsz? Mi a tapasztalatod a távokon? :)

      Törlés
    2. Eddig sajnos relatív hosszú távon (2-4 év) mivel sokszor beragadtan.
      Amióta olvasom a blogodat, sokat változott a szemléletem.
      Kezdetben ami olcsó volt, vagy nagyot esett abba vettem bele. (Tipikus kezdő betegség) A múltat néztem és a grafikonokat. Azt hittem, hogy ami 1000-ről leesett 500-ra az nemsokára visszamegy az eredeti ár közelébe. De rá kellett jöjjek, hogy a tőzsde egy kicsit más, mint a fizika.
      Azonkívül nagy reménykedő is vagyok. Ez sem helyes dolog.
      A keg-ben elszenvedett zakó uán hátat fordítottam a tolvaj kategóriának és az osztalékot helyeztem előtérbe. Azért ez sem fenékig tejfel. A telekom zakót szerencsésen elkerültem, viszont az émászban nyakig benne vagyok néhány éve.
      Rá kellet jönnöm, hogy a kis és illikvid papírokal nem lehet rövid (1-2nap, 1-2 hét) távban gondolkozni. Napizni, hetizni csak likvid papírokkal lehet. Ahhoz viszont idő kell. Nem elég napjában egyszer gép elé ülni.
      A másik nagy hibám, hogy ha szabad pénz van a számlámon rögtön viszket a tenyerem. Pedig má megfogadtam, hogy ezen változtatok.
      Mindig attól félek, hogy kimaradok valamiből és rögtön beleveszek valamibe.
      Pedig szerintem az a jó taktika ha mindig van bőven szabad kes, hogy az ilyen, mint az ukrán események miatt bekövetkezett eséseket meg lehessen venni.
      A másik nagy igazság az is, hogy mindig a nagy eséseket vesszük meg, csak a végére mindig kiderül, hogy amikor a padlót felporszívózzuk még az első emeleten vagyunk nem a földszinten. (tehát még ezután esik egy nagyot az árfolyam)
      A második kérdésedre annyit tudok mondani, hogy a távok szempontjából papírja és helyzete válogatja: Mindig utólag derül ki melyik volt a helyes taktika.
      Ha egy papír sávozik (főleg ha relatív nagy amplitúdóval) akkor jobban megéri ki-be ugrálni, mint várni a tartós emelkedést (csökkenésről nem írok mivel shortolni nem szoktam).
      Viszont ha elkapsz egy tartós emelkedést (lásd TVK, ÁNY, FHB) akkor a hosszú távval lehet, hogy többet keresel, mint az ugrálással.

      Üdv:Pióca

      Törlés
    3. Köszi, hogy megosztottad tapasztalataid :)

      Törlés
  2. Tetszik a blogod, gratulálok!
    nyomtam is egy twittert ;-)

    https://twitter.com/akolostorore/status/457463601033666560

    VálaszTörlés
  3. Megírhatnád Tibi, hogy mely cégekbe vettél bele most ezen megközelítés alapján, a pf-en láttam, hogy a Richter az egyik, van ezen kívül más is amit swing trade-re jónak találsz? MOL, MTEL, APPENINN? Gondolom az ANY-t már erre túl drágának tartod, nem? Köszi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, leginkább a 4 blue chip jöhet szóba, mert itt fontos a likviditás, és megpróbálok komolyabb napon belüli esést megvárni (3-4% mínusz). Appennin is szóba jöhet, a nyomda valóban kicsit drága. :)

      Törlés
    2. A nyomdát sokan drágának tartják.
      Viszont azért nem árt egy-két dologról megfeledkezni!
      A saját tőkéhez képest drága.
      Jelenlegi osztalékhoz képest már nem. De nem is olcsó! (szelvényvágás előtt: 800-810 Ft/57Ft kb:7%)
      Ha feltételezzük, hogy a tavalyi évben folyamatosan javuló eredménytermelő képesség megáll a Q4 szintjén, akkor is az 57 forintnál több osztalékot tudna fizetni 2014-es év után, és ha az alacsony kamatkörnyezet fennmarad akkor már olcsóbb. Ha viszont javul, akkor már olcsó!
      A hét végén jelentették be, hogy május elsején indul a BKK-nál a mobilfizetési rendszer. A nyomda is jelen van ezen a területen a telenorral karöltve. Amennyiben valahol sikerül labdába rúgniuk abban az esetben lesz tolóerő a papírban.
      És még egy pár adalék: Az autó értékesítés folyamatosan emelkedik. Március 1-től csak biztonsági elemekke ellátott adás-vételi szerződéssel lehet termőföldet eladni (vajon ki gyártja?). Választási év van (országgyűlés, európai parlamenti, önkormányzati). Révai nyomda csődeljárás alatt! (Megvesszük? Vagy piacot szerzünk?)
      Véleményem szerint sem a Norvég alap, sem pedig a Concord nem véletlenül szált be a nyomdába. Sőt meg merem kockáztatni, hogy 600 körül minden papírt megvennének.

      Üdv:Pióca

      Törlés
    3. Egyetértek a nyomdás érvekkel.

      Törlés
  4. Hogy állnak az ultra rövidtávú befektetéseid?
    Üdv:Pióca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia, richterből, mol-ból két, telekomból egy lezárt köröm van. Nyitva van egy richter, egy tel és egy otp. Viszont a csomagok egy részét hosszútávra is tartani akarom. Főleg a leszállóágakban kell majd sokat vásárolnom.

      Törlés
  5. És Így egy-két hét tapasztalatából mit mondassz, melyik befektetési hossz a jobb?
    Előnyök, hátrányok?
    Üdv:Pióca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, jelenleg úgy tűnik, hogy a hagyományos értékalapú stratégia a legjobb, néhány hetes apró átrendezésekkel. Példa: a Richter az elmúlt két évben lement 3300 környékére, onnan vissza 4800-ig, majd újra le 3400-ig. Ritka átrendezéssel - ahogy én is tettem - ezen mozgások nagy részéből kimaradtam. Kicsit gyakoribb vásárlással és eladással pedig ezekből a mozgásokból profitálhattam volna. Jelenleg így tűnik. És természetesen minden alapelvet betartok, ami a stratégiával kapcsolatos. Ez fontos.

      Törlés