Figyelmeztetés: ezen az oldalon mindenhol a szerző magánvéleményét olvasod, aki a tőkepiacon olyan rendkívüli helyzetek és árfolyamesések kezelésére is képes, amit az átlagos olvasó valószínűleg nem tud számottevő pénzügyi veszteség vagy lelki megterhelés nélkül átvészelni. A szövegben a legjobb szándék ellenére előfordulhat hiba, tévedés, hiányosság. Tartalmának célja az ismeretterjesztés, nem tekinthető befektetési tanácsnak, és ne is alapozz rá semmilyen döntést. Ha mégis így teszel, azért a szerző nem vonható felelősségre. Kerüld az olvasottakat, ha nem vagy tisztában a value investing szabályaival, ha nem ismered az Intelligens Befektető c. könyv tartalmát, és nem érzed kimondottan magadénak ezt a stratégiát. Bármilyen döntésed előtt tájékozódj több forrásból, kétség esetén fordulj hivatásos befektetési tanácsadódhoz.

2017. március 19., vasárnap

Aktuális információk, vélemények.

Ezt a bejegyzést folyamatosan frissítem annak érdekében, hogy ha bármikor erre jársz, időszerű információkat olvashass arról, hogy tőzsdei témákat illetően épp mik a várakozásaim, várakozásaink. A többes szám első személy az általam olvasott fórumokra, vagy azon személyekre vonatkozik, akikkel beszélni szoktam erről, nem feltétlen value investing beállítottsággal. A várakozások ellenére a jövő bárhogyan alakulhat, lehet, hogy semmi nem alakul az itt írtak szerint. Inkább vázlatos, tömör félmondatokat fogsz itt olvasni, és nem kifejtett témákat. Kezeld egyszerű magánvéleményként, ne építs rá saját befektetési döntést. A részvénykiválasztási elveim itt olvashatóak.

Utolsó frissítés:
2017. március 20. Időszerűnek tekinthető: 2017. március, április.

Tőkeallokáció:
Részvények súlya: 0-50%. Nekem 20-25% körül mozog, és megértem azt, aki egyáltalán nem tart már. 50% fölé nem mennék ilyen jó piaci hangulatban, de nem lehet előre látni, hogy melyik döntés a kifizetődőbb, hiszen az emelkedés évekig is tarthat. Gyenge, népszerűtlen szektorokat most is találhatunk, de ide is csak ésszel szabad tőkét fektetni. A sorok írásakor (februári adatok, nem írom át mindig) az S&P500 2380, a BUX 33,100 ponton áll.
Kötvények súlya: 0%. Ha egy befektető mindig lejáratig tart kötvényt, akkor neki a kötvényárfolyamok változása kevésbé számít, tehát annyit tart belőle, amennyit akar, és megkeresi rajta a kamatot. Általános vélekedés, hogy több évtizedes trend fordult meg 2016-ban, azaz innentől kezdve évekig az árfolyamok csökkennek, a hozamok pedig nőnek, várhatóan. Aki 2016. második félévében 30 éves usa kötvénybe fektetett, az jó nagy buktában ül vele, és aki 2015. januárjától vásárolt, az 2017. elejéig nem keresett rajta semmit. A sorok írásakor a 30 éves amerikai kötvény árfolyam 149.5 ponton áll, és ha tartósan 148 alá megy, azt sokan igen rossz jelnek tekintik.
Vásárolható kötvény abban az esetben, ha például forint számlapénzt valamilyen alapos okból nem akarunk másra váltani. Ebben az esetben a Kamatozó Kincstárjegy 2%-os hozama sovány, de a 0%-nál ez is több.
Arany súlya: 10-20%. 2017-ben népszerűtlen eszköz, én eddig 10%-ot költöttem rá, és költségátlagolással még 15%-ot költenék rá, ha 1100-500 $-ig esne. A sorok írásakor az arany árfolyama 1234 $.
Deviza számlapénz súlya: 30-100%. Euro, dollár, svájci frank, kevés forint. A deviza szerepe, hogy a tőke ebben parkoljon, amíg olyan eszközöket találunk, ami a befektetett tőke biztonságát, és megfelelő hozamát valószínűsíti.

Részvényindexek:
2009. óta tart a bull piac, az ilyen piacon mindent megvesznek, nincs az a rossz hír, amire tartósan tudna esni. A 2350 pontos S&P500-at így inkább felfelé lehet várni, viszont a gazdasági alapokat nézve sokan azt ajánlják, hogy inkább ne tartsunk túl sok részvényt, vonuljunk vissza a készpénz és az arany biztonságába. A tőkepiacokon hosszútávon az óvatos emberek maradnak életben.

Szektorok:
Vízi szállítás: Évek óta haldoklik. A baltic dry index a februári 700 pontról márciusra 1200 pontra emelkedett, de ez még nem fellendülés. Szerintem jó döntés lehet a tőke 2-3%-át hajózási cégekre költeni, és további 2-3%-ot időben elnyújtva elkölteni rá a következő 1-2 évben.
Európai bankok: 2016-ra nagyon sokat estek, és az év folyamán kicsit korrigáltak felfelé, de általános esetben én innen felfelé várom. A bankok a tőkeáttét miatt nagyon sérülékenyek, így egy recesszió további esést és komoly pusztítást végezhet.
Olajosok: a fúró szolgáltatást végző cégek közül néhány a csőd szélén áll, akár 99%-ot is esett az árfolyama. Ha túléli, akkor sokat emelkedhet, de ha nem, akkor irány a megsemmisülés. Talán 1-2 ilyen céget be lehet vállalni a tőke 1-2%-áért, de én inkább a nagy integrált cégek között szemezgetnék.
Urán: A portfolio.hu ázsia topicjában olvastam erről az érdekes ötletről, és a tőke 1%-át URA ETF-be fektettem. Gyorsan keletkezett rajta 10% haszon, de később a beszerzési áram környékére esett vissza. Elsősorban hosszútávra vásároltam, ezért sokkal jelentősebb mozgás esetén vennék v. adnék el belőle. Urántermelők esetében az ETF-et láttam célszerűbbnek, mert ez kellőképp likvid és jól elérhető az egyedi cégekkel szemben (kanadai piacról nem kívánok vásárolgatni). Nem szabad másokra hallgatni, de az urán esetében én megtettem, ám ez esetben is vállalom a felelősséget, hogy a döntésem veszteségesnek bizonyulhat.
Járműgyártás: Szerintem több járműgyártó is korrekt áron vásárolható mostanság, viszont arra számítok, hogy a ciklus leszálló ága következik hamarosan. Ennek következménye a kisebb profit, és ezáltal a jelentősen csökkenő árfolyamok lehetnek, és inkább akkor vásárolnék be, a mostani 2 gyár mellé még 3-4-et.

Olaj:
A mostani 50$ körüli árat legalább annyira várhatjuk 30 $-ra, mint amennyire 70-re. Úgy olvasom, sehol sem várnak csodát az árat illetően. Az EIA honlapján hetente jelenik meg információ az amerikai tartalékokat illetően. Szerintem addig nem érdemes az olajár emelkedését várni, amíg a tartalékok folyamatosan és határozottan nem indulnak csökkenésnek. Ez még nem történt meg. Másik fontos tényező az OPEC megállapodása, amiről még nem tudni, hogy melyik tagország mennyire tartja be. Ha betartják, a feketepiacon akkor is extra mennyiséget adhatnak el, ami a keresletet csökkenti. Ha az ár emelkedésnek indul, akkor sorra bekapcsolódnak a termelésbe azok a vállalatok, amelyeknek magasabb áron éri meg eladni, és már a csőd szélén állnak. Szerintem olajból nem nyersanyagot, hanem vállalatot érdemes tartani, és azokból is az integráltakat, mert ellenállóbbak pl. a csak fúrással foglalkozó társaságoknál. Saját értékelési elveim szerint a Gazpromot a 2017. március 4.1 €-ról inkább felfelé várom.

Arany, ezüst:
A jelenlegi 1200$ és 17$ árszintet egyértelműen alacsonynak tartják, és innen sokkal feljebbre várják. Ne feledjük, hogy 2006-ban 500$-ért és 4$-ért is forgalmazták, tehát az irány lefelé is igen messzire mutathat. Ezüstöt nem tartok, aranyból bevásároltam azokra az időkre, amikor sokkal népszerűbb lesz. Jelentős tőkét hagytam azonban arra az esetre, ha az árfolyam 1100-500$ szintekre esne (a keret a tőke 25%-a). Nemesfémet illetően én inkább a nemesfém ETF-et, mint bányászok részvényeit veszem. Az arany inkább "kincs", mint nyersanyag. Jelentős részét nem használják fel (szemben az olajjal), hanem változatlan formában értékmegőrzőként tárolják. Az ezüst elsősorban ipari felhasználású, ára is jobban ingadozik az aranyéhoz képest.
Arany és aranybányászat: szerintem a főleg nemesfémet bányászó cégek annyival másabb helyzetben vannak, hogy egy korlátozottan elérhető anyagot igyekeznek előhozni, egyre nehezebben, egyre drágábban, miközben ezt az anyagot a gazdaságban nem "fogyasztják" el végleg, hanem részben újrahasznosítják. Ezt az összefüggést érdemes lehet észben tartani.

Trump:
Az ő hatását is csak utólag lehet majd megítélni, ezért mindegy, hogy az elemzők egyik fele pozitív, másik fele negatív következményekkel számol. Nem árt tudni, hogy az amerikai elnök nem diktátor: a kétszintű törvényhozás, illetve a szövetségi igazságszolgáltatási rendszer a fékek és ellensúlyok sokkal ésszerűbb megnyilvánulását nyújtja, jobbat, mint amit Közép- és Kelet-Európában láthatunk.

Buffett:
2017. februárjában egy televíziós műsorban azt nyilatkozta, hogy a 2350-es S&P500 index szint sokkal magasabbra fog menni, és bánni fogja, aki most nem vásárol. Egyrészt igaza lehet, másrészt viszont tévedhet is. Rövidtávra alkalmazva a kijelentését, csak remélni tudom, hogy téved. Hosszútávon, 5-20 éves időtávon azonban szinte biztosan igaza lesz.

Esetleges válság:
Egy lehetséges válságnak sem az apróbb, sem a nagyobb részletei nem jósolhatóak meg. Jön-e, mikor jön, meddig tart, mennyit esik az index, mely szektorok és országok mennyire szenvedik meg, mi a kirobbantó ok. Semmire nem adható előre válasz. Az is megtörténhet, hogy válság helyett sok évig a csúcsok közelében egy viszonylag kis tartományban oldalazik az index, majd kezdődik egy új bikapiac. Ha mégis esni kezdünk, kirobbantó oka lehet egy bármikor bekövetkező jelentős természeti katasztrófa, egy eltévedt nukleáris rakéta Észak-Koreából, egy eurozóna tag kilépése, egy olasz v. japán pánik, egy elmérgesedő geopolitikai viszony. Könnyen megtörténhet, hogy hatalmas pánik és csapkodás mellett az index mindössze 10%-ot esik, utána pedig minden emelkedik, és új csúcsot ér el, mintha mi sem történt volna. Ha nem is következik be, a saját stratégiájában mindenkinek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, különben vagyona elvesztését kockáztatja.

M. Lőrinc effektus:
Csak annyit tudok a témáról, amit a hírek címei mutatnak, és látom a magyar kispapírokon, hogy némelyik száguldani kezdett. Úgy vélem (és a value investing sem ajánl mást), hogy csak akkor éri meg kis kapitalizációjú cég részvényét vásárolni, ha a mérlege rendben van, és kiegyensúlyozottak a bevételi sorai. Kis és jó cégek esetében azonban előfordulhat, hogy befektetés nem hozza meg gyümölcsét. Kis és nem jó társaságba pedig pusztán a spekuláció kedvéért nem éri meg beszállni.

2017. március 7., kedd

6 vállalat árazásának áttekintése

Néhány egyszerű adat alapján mutatok be vállalatokat, amelynél a nyereség nem feltétlen áll ésszerű arányban a piaci árfolyammal. Míg egy kiváló megtérülésű cégnél az egy részvényre jutó nyereség ötöde, tizede a piaci árnak, az itt olvasható esetekben 1/30 arányt is látni fogunk. Ez a gyakorlatban annyit jelenthet (csak jelentHET), hogy a befektetett tőke hosszútávú hozama nem lesz sokkal nagyobb, vagy egyáltalán nem lesz nagyobb, mint egy hosszútávú kötvénybefektetés esetében. Ezt a helyzetet általában a következő összefüggések okozzák:
(a) Annyira kiváló és ismert a társaság, hogy a népszerűsége tartósan magasan tartja az árfolyamot, a befektetők szívesen tartják, és általában biztonságosabbnak (alacsony kockázatúnak) érzik kevésbé ismert cégekhez képest. Ahogyan az emberek egy Apple telefonért hajlandóak óriási prémiumot fizetni, a gondolkodásmódot részvényekre is alkalmazzák.
(b) Ezek a társaságok általában a nyereség nagy részét fizetik ki osztalékként, tehát az osztalékhozam legalább közepes vagy kedvező. Nagyon sokan pusztán az osztalékhozam alapján áraznak egy részvényt.
(c) Annyira bíznak a társaság jövedelemtermelő képességének hosszútávú megtartásában, hogy hajlandóak érte bármekkora prémiumot kifizetni. Elméletileg úgy néz ki az összefüggés, hogy ha a társaság korlátlan ideig az átlagnál magasabb megtérülést ér el, akkor a részvényéért korlátlanul magas ár fizethető. Ebben a feltételezett világban az egyetlen bökkenő, hogy a testünk életkora nem korlátlan. A gyakorlatban pedig nagyon kevés vállalat tud évtizedekig tartósan átlagon felüli megtérülést tartani.
(d) A befektetők a társaság ismertsége miatt hajlandóak alacsonyabb hozamelvárással megvásárolni a papírt.
(e) A befektetők arra számítanak, hogy a társaság javítani tudja a teljesítményét.

Az alábbi táblázathoz egy kis jelmagyarázatot fűzök. A ROE oszlop az utolsó 12 hónap saját tőkére vetített megtérülését mutatja (nyereség/12 hónappal ezelőtti saját tőke). A ROE5y ugyanennek az öt éves átlagát sorolja fel. A P/B az ár és saját tőke hányadosát jelenti, a P/E az ár és a nyereség hányadosát, a div az osztalékhozamot, az ár pedig az árfolyamot. Mindez a 2017. tavaszi adatok szerint jegyeztetett le. A következő 3 évben, ha eszembe jut, feljegyzem az akkor aktuális árfolyamokat.


            [---------------2017--------------]     2018  2019  2020
Név          ROE   ROE5y  P/B   P/E  Div   Ár        Ár    Ár    Ár
---------------------------------------------------------------------
Sotheby's     11    10    5.0    36   0%  48.4$ 
Thyssenkrupp  11   -24    4.8    40   1%  23.0€
Merck          9    13    4.6    48   3%  66.1$
L'Oreal       13    14    4.0    32   2% 175.5€
Tesco          4     2    2.6    65   0%   2.2€
Sanofi         8     8    1.8    25   4%  82.3€

Néhány - számomra - ideális példa:
Példa 1       15    15    1.1     7   3%
Példa 2        4     2    0.3     7   3%
Példa 3        7     8    0.6     9   3%


Aki ezeket a cégeket veszi/tartja, megértem. Jó cégekben, hosszútávra szerez részesedést. De azért járjuk körül egy kicsit jobban, hogy melyiknél mire érdemes felfigyelni. A fenti adatokon kívül ezúttal nem néztem mást, ezért fontos információk is hiányozhatnak az áttekintésből.
A Sotheby's a saját értékelési elveim szerint éppen 5x kevesebbet ér a mai áránál. 10% átlagos tőkearányos megtérülésért nem szívesen fizetnék (a saját tőkéjére vetítve) ötszörös árat. Ez 36-os P/E rátát ad, az osztaléka sovány. Nem tudom, mit vár a befektető, de én nem számítok arra, hogy ezzel fog bankot robbantani. Szerintem a következő években az ára nem fog ennél sokkal magasabbra szökni, inkább a csökkenést tartanám indokoltnak. 
Thyssenkrupp: 5 év átlagos megtérülése izzasztóan negatív, az utolsó 12 hónapra mutat fel 11%-ot, ami javuló tendenciát mutat. Érthető, ha emiatt emelkedik az árfolyama, de a 40-es P/E azt mutatja, hogy az ár már előtte is igen magasan állt. Ha a megtérülés a következő években 20-30% fölé megy, és ott is marad, abban az esetben látok indokoltnak további komoly árnövekedést.
Merck: Ezt talán osztalékhozam (3%) alapján árazzák, különben a 48-as P/E elég borzasztó. Az utolsó évben romlott az eredményessége az utóbbi 5 évhez képest. Az 5 év megtérülése egyébként átlagon felüli.
L'Oreal: Itt egy hajszállal jobb a helyzet, de 175 eurót nem, legfeljebb 40 eurót adnék érte. A 14% megtérülés átlagon felüli, itt már érvényesülne a (c) pontban írt elméleti szabály.
Tesco: Talán kezd magához térni, és akkor tudok elképzelni árrobbanást, ha az eredményességét egyre magasabbra emeli a gyászos időszakból.
Sanofi: 8% átlagos megtérülésért nem biztos, hogy 1.8-as P/B-t kellene nyújtanunk, itt is erősen feltételezem az osztalékhozam szerinti árazást. A P/E szerinti árazás azonban már kezd ésszerűséget jelölni.

Általános megjegyzések: A fenti 6 társaságra többé-kevésbé igaz az (a)-(e) pontok többsége. A jövő nem jósolható meg, és az árak alakulását nagyon erősen fogja befolyásolni az általános piaci hangulat, ami 2017. tavaszán kiemelkedően jó. Az árfolyamok pedig az általam írt várakozásokkal teljesen ellentétesen is alakulhatnak.

2017. március 3., péntek

Az UBM Holding Nyrt. tőzsdei bevezetése

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, új részvények jelentek meg a BÉT-en. Talán nem vagyok egyedül, teljesen ismeretlenül hangzik számomra az UBM Holding Nyrt. név. A kibocsátási tájékoztató szerint a Holding még nem tartja a birtokában a valós tevékenységet végző céget (UBM Trade Zrt.), amely fehérjekereskedelemmel, gabonakereskedelemmel, takarmánygyártással és -kereskedelemmel foglalkozik. 1996-ban alakult, tevékenységi körét illetően Magyarország egyik legnagyobbja. Szóval a részvény megvásárlásával egyelőre nem ezt kapjuk, de a terv szerint a 21 éves cég a holding tulajdonába fog kerülni. Ezen a ponton az elemzést fel is függesztem, mert a mostani helyzet félkész, és előre nem látható módon változik. Nem tudni, változik-e a részvények száma, mikor történik meg az átszervezés, és egyáltalán mikor indul el a kereskedés. Addig a [tőzsdei bevezetések általános tudnivalóival] érdemes tisztába kerülni.

Már most is megnézhető azonban, mit produkált 2012-2015-ig, ezúttal is csak néhány fontosabb sort ragadtam ki.

(millió huf)         2012    2013    2014    2015
-------------------------------------------------
Immateriális          145     841    1082    1080
Eszközök            28429   27808   33877   37556
Saját tőke            248    2419    3944    5071
Kötelezettségek     27968   25227   29703   32161

Ért. n. árbev       32343   70744   68365   82454
Üzemi eredmény        777    2223    1465     684
Adózott eredmény      260    1256    1227    1027
Osztalék                2       5       8      17

Működési cashflow  -16177    2635   -3118    1103

Az adózott eredmény az utolsó 3 évben relatív stabilra alakult, az üzemi eredmény viszont elég gyenge 2015-ben. 2016-os adat még nem elérhető. A saját tőke szépen növekszik, de az idegen tőke aránya óriási, ez a tevékenységi kör (kereskedelem) velejárója, tehát azon túl, hogy kockázatos, rendben van. A működési pénzáramlás átlaga negatív.

A következő kérdéseknek kell tisztázódniuk:
1. Valóban megtörtént-e a valós tevékenységet végző társaságnak a holding alá szervezése?
2. Elindult-e a kereskedés?
3. Keletkeztetnek-e új részvényeket a jelenlegi 1,000,000 db mellé?
4. Hogyan alakult a 2016. év?

Csak azután szabad az érték meghatározására időt szánni, valamint vásárlást fontolgatni, miután az összes kérdés egyértelműen tisztázódott.

Forrás:
https://bet.hu/newkibdata/123418976/2016_12_28_T_j_koztat_.pdf

2017. február 24., péntek

A Duna House 2016. IV. negyedéves jelentése

A Duna House közzétette az negyedik negyedéves jelentését. Ismét csak néhány adatot ragadok ki belőle, önkényesen.


                  2012.  2013.  2014.  2015.   2016.   15/IV. 16/IV.
--------------------------------------------------------------------
Goodwill            19     19     19     19     982
Immateriális j.     36     20     14     53      85
Összes eszköz     1144   1141   2004   2951    6014
A. saját tőke      755    666   1179   1687    2583
     

Bevételek         1650   2066   2393   3065    5112
Üzemi eredmény     374    538    788   1110     802      408    143
Adózott eredmény   346    487    735    967    1143      353    116
Átfogó eredmény egyszeri tétel nélkül           827        
Működési cash-flow                      864     400

Egy részvényre jutó saját tőke                  843
Egy részvényre jutó nyereség                    373      109     46
Egy részvényre jutó nyereség e. tétel nélkül    270
Tervezett osztalék                              130


Árfolyam 2016. novemberében, induláskor: 4000 Ft.
Árfolyam 2017. február 24-én: 3588 Ft. Változás: -10.3%.
Osztalékhozam: 3.6%.
Részvények száma: 3,061,000 db.

A saját tőkét 2016-ban egy 1.5 milliárd forintos tőkebefizetés (a részvényjegyzés) hízlalta. A bevételek az akvizíció miatt jelentősen nőttek, az üzemi eredmény azonban csökkent, és ez a negyedéves számoknál tűnik fel igazán. A működési cashflow a felére esett. Az adózott eredményt egyszeri tételek kb. 300 millióval javították. Ennyi adatból még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, szerintem még 7-8 negyedév adataira lenne szükség. Ha ez a 46 Ft negyedéves egy részvényre jutó eredmény ilyen pörgő lakáspiac mellett született, és ez csak kicsit növekszik, netán stagnál vagy romlik, azt nem tekintem biztató jelnek, de ezt sem lehet előre megmondani.
Mennyit ér a papper?
(a) Ha szigorúan értékeljük a részvényre jutó vagyont, nem fizetünk várakozásért, és óvatosan becsüljük a várható nyereséget, akkor tudatában vagyunk annak, hogy egy részvényre 843 Ft jut, amit a tőkebefizetések turbóztak kicsit. A mérleget egy óriási goodwill gyengíti az eszközoldalon. Az egy részvényre jutó nyereség 373 Ft, tételek nélkül 270, az utolsó negyedév pedig csak 46 Ft. Ha nem romlik nagyon az eredmény, akkor a 100 Ft körüli osztalék tartható, ami elég jól támasztja majd az árfolyamot. Ha romlik, akkor pár évre ugrott az osztalék (és az általa kiváltott támasztás), ezek alapján szigorú értékelés szerint 1000 Ft-nál többet nem adnánk meg egy részvényért. Ide sorolom magam, főleg, mert sok más cég ilyen szigorú értékelés mellett is elérhető.
(b) Ha kevésbé foglalkozunk az egy részvényre jutó vagyonnal, és bízunk abban, hogy az eredmény (így az osztalék is) legrosszabb esetben stagnálni fog, akkor az 5% osztalékhozam csábító lehet, ezért 2600 Ft-ot is adhatunk érte. Ez 10 alatti p/e mutatót jelent, ami kedvezőnek tekinthető.
(c) Ha bízunk benne, hogy a mostani figyelmeztető jelek, a helyenként romló számok csak ideiglenesek, és a cég növekszik, ráadásul a jónak mondható 3.6% osztalékhozamot is elfogadjuk, akkor a 3600 Ft megfelelő ár érte. Döntésünk előtt azonban gondoljuk át egyrészt a lakáspiac helyzetét, másrészt a saját lelki és anyagi helyzetünk alakulását, ha a döntés következménye mégsem az lesz, amit várunk.

Forrás:
https://bet.hu/newkibdata/123378554/Duna_House_Holding_Nyrt_2016Q4_negyedeves_HUN.pdf

2017. március 2: Korábban azt vártam, hogy komolyabb mozgás (akár le, akár fel) a gyorsjelentés után várható. Ez ma megtörtént. E sorok írásakor az árfolyam 3251 Ft-on áll, egyetlen nap alatt 8.68%-os esést követően. A 4000 Ft-hoz képest ez közel 19% mínusz, de a részvénypiacokon ez még nem számít komoly mozgásnak. Ami már igen: ha a következő hetekben, hónapokban folytatódik, és 2600-ig esik, az már 33% mínusz, és onnan 50%-ot kellene emelkednie csak azért, hogy a 4000-ért jegyzők vesztesége elmúljon (nem számoltam bele a 130 Ft osztalékot, azzal együtt valamivel jobb a helyzet). Az esés azt jelzi, hogy a szereplők inkább a figyelmeztető jeleket észlelték a jelentésből, de közönségesebb oka is lehet, például egyetlen nagyobb szereplő adott el sokat, mert új kocsit akar venni, esetleg fizetnie kell a válóperét. A jövő most sem jósolható meg, de az igen, hogy az óvatosság nem csak az utakon vagy a dzsungelben, de a tőkepiacokon is előnyös tulajdonság.

2017. március 6.: A bét honlapján elérhető közzététel szerint a vezetőség 750-1000 millió Ft adózott eredményt jelez előre, egy ingatlanfejlesztési projektet nem beleszámolva. Az eredmény részvényenként 245 és 326 Ft közötti összeget jelent.