Figyelmeztetés: ezen az oldalon mindenhol a szerző magánvéleményét olvasod, aki a tőkepiacon olyan rendkívüli helyzetek és árfolyamesések kezelésére is képes, amit az átlagos olvasó valószínűleg nem tud számottevő pénzügyi veszteség vagy lelki megterhelés nélkül átvészelni. A szövegben a legjobb szándék ellenére előfordulhat hiba, tévedés, hiányosság. Tartalmának célja az ismeretterjesztés, nem tekinthető befektetési tanácsnak, és ne is alapozz rá semmilyen döntést. Ha mégis így teszel, azért a szerző nem vonható felelősségre. Kerüld az olvasottakat, ha nem vagy tisztában a value investing szabályaival, ha nem ismered az Intelligens Befektető c. könyv tartalmát, és nem érzed kimondottan magadénak ezt a stratégiát. Bármilyen döntésed előtt tájékozódj több forrásból, kétség esetén fordulj hivatásos befektetési tanácsadódhoz.

2017. január 15., vasárnap

ETF-ek és egyedi részvények

Az utóbbi években az ETF-ek, azaz tőzsdén kereskedett befektetési alapok egyre nagyobb teret hódítanak, és kifejezetten népszerűek. E termékek mechanikus szabályok szerint képviselnek részvénycsomagokat országok vagy szektorok szerint, nyersanyagokat, vagy más mögöttes terméket, széles választékban. A térnyerés valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy az aktívan kezelt alapok nagy része a drágább alapkezelési díj ellenére nem tud jobb hozamot felmutatni, mint az ETF-ek.
Az ETF-ek egyszerű szabályok szerint működnek. Ha egy országot felminősítenek, akkor egyes ETF-ek automatikusan egy nagyot lapátolnak az ország részvényeiből, és tartják azokat. Az ehhez hasonló, nagy mértékű és gépies folyamatok véleményem szerint kedvezhetnek az egyedi részvénykiválasztásnak. A value investingben általában jó számviteli alapokkal bíró, mégis valamiért félreárazott (éspedig alulárazott) részvényeket keresünk. A teret nyerő automatizmus pedig könnyebben okozhat ideiglenes félreárazásokat, noha ilyen papírokat most is, 50 és 100 éve is találhattunk.
A value investing ugyanakkor kihasználhatja az ETF-ek előnyeit is. Ilyen előny lehet például, hogy ha brazil, vagy kanadai részvényeket szeretnénk vásárolni, akkor nem kell a dollárjainkat átváltani, hanem a new yorki tőzsdén készre csomagolva, dollárban megvehetjük a kosarat (a legnagyobb cégek ADR formájában is elérhetőek, tehát megvehetünk az amerikai tőzsdén ausztrál céget USA dollárban, felmarkolva az osztalékot is, szintén USA dollárban). Ezt a német tőzsdén is megvásárolhatjuk, ha az € jobban tetszik nekünk.
Az ETF-eknél a benne lévő cégek egyedi elemzése némiképp háttérbe szorul. Nem tudjuk kiválogatni, felül-, alulsúlyozni egyiket vagy másikat. Egyes biztonsági szabályokat azonban itt is alkalmazni tudunk:
1. Diverzifikáció. A tőkét megosztjuk egyes szektorok, eszközfajták között. Hiába látjuk olcsónak a szektort, az még évekig döglődhet, olyan szintekre esve, amit adott pillanatban nehezen tudnánk elképzelni. Amikor 100 dollárról 50-re esett az olaj ára, jó ötletnek tűnhetett mindent olajba fektetni, csakhogy utána az ár 26 dollárra süllyedt. Onnan nézve az ötlet már nem is tűnik annyira jónak, és a döntést a befektető megbánhatta. Egy halmazra 10%, de legfeljebb 20%-nál többet nem látok érdemesnek fordítani, és azt sem egyszerre tenném. Ez a következő szabály.
2. Költségátlagolás. A tőke legfeljebb 10-20%-át fordítjuk egy szektorra, egy országra, stb. És azt sem egyszerre, hanem 2-3-4 részletben, időben elnyújtva. Így vásárolhattunk olajcéges csomagot 50 $ olajárnál, de hagytunk tőkét 30, akár 10 $ -os időszakra is. 
3. Népszerűtlenség előnyben részesítése. Az elmúlt néhány száz év adatai alapján (amely tartalmazza a holland hagymamániát is) kőbe vésettnek tűnik a csordaszellem azon megnyilvánulása, hogy a tömeg a népszerű eszközökre és szektorokra izgul rá, a többire pedig rá se hederít. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy ugyanazon számviteli teljesítményért többszörös árat fizet a népszerű szektorban, míg a népszerűtlenben töredék árat is alig hajlandó megadni érte. Az OTP részvényeiért egymást taposták a vevők 10,000 Ft környékén, míg néhány évvel később 2,000-3,000 Ft-ért alig kellett valakinek. E sorok írásakor közel 9,000 Ft-ért szintén venni akarják. A számviteli teljesítmény természetesen nem volt azonos, de nem is volt annyira más, hogy az árban ilyen különbséget indokoljon. Egy népszerűtlen szektor felértékelődési lehetősége szinte biztosan nagyobb és megalapozottabb, mint egy népszerűé.
4. A leendő fellendülés esélyének mérlegelése. Előfordulhat, hogy egy adott iparág, nyersanyag, ország nem fogja visszakapni régi formáját, és lassan elsorvad, beolvad egy új technológiába. Ezzel a kockázattal is számolni kell. Ugyanakkor, ha az agyonvert szektorban szereplő cégek csak minimálisan veszteségesek (netán szerényen nyereségesek), erős mérlegűek, akkor ott már kisebb hangulatjavulás is jelentős emelkedést okozhat (a Deutsche Bank 70%-ot emelkedett, amióta megírtam róla a blogbejegyzésem, felismerve a vele kapcsolatos lincshangulatot). 

Összefoglalásképp elmondható, hogy a value investor portfóliójában az egyedi részvények, kötvények, nemesfémek mellett teljes jogú tagként szerepelhetnek az ETF-ek. Nem szabad azonban túl nagy súlyt helyezni egyetlen fajtára sem, és a halmaz népszerűségéhez ellentétes beállítottsággal célszerű viszonyulni. A passzív stratégia térnyerésével pedig óvatosan bízhatunk abban, hogy az értékalapú befektető az egyedi részvényekben többször és nagyobb félreárazásokat talál.

2017. január 5., csütörtök

A Plotinus Nyrt. be- és kivezetése

Miközben az BÉT vezetősége azon fáradozik, hogy új cégeket csábítson a tőzsdére (a 2016-os terv szerint évi ötöt), azt figyelhettük meg, hogy néhány gyér bevezetés mellett a vállalatok inkább elszállingóztak a parkettről. Jött a Duna House. Ment az Update, az Externet és a Plotinus. Még korábban kiszállt az Egis, a TVK, a Danubius, és ez utóbbi négy bizony mind kiváló társaság, hiányuk fájó.
A Plotinus a bevezetésében, a nyilvános működésében és a kivezetésében is eltért az átlagtól. A bevezetést a jó hírű menedzsment számunkra is jó áron vezényelte le, ez pedig igen ritka, ahogyan már korábban megírtam. 2011. februárjától 1500 Ft környékén vásároltuk meg az üzletrészeket. A blogban több bejegyzésemben is írtam a társaságról.
Megvettük és vártunk. Jól tettük. 2016-ra az árfolyam 6000 Ft-ig szökött, és ami még fontosabb, ez a mögöttes teljesítménynek, nem pedig üres spekulációnak köszönhető. Ez idő alatt igen komoly bikapiac tombolt, tehát a piac segítette a helyzetét. A mélymedve időszakában egy 3x áttételű indexkövető alapot megvásárolva jobban jártunk volna, de utólag könnyű jobb választást találni. Semmi sem vitatja el, hogy a Plotinus teljesítménye a nyilvános működés alatt kiváló szintet tartott.
2016-ban érdekes változások történtek, aminek vagy van köze a kivezetéshez, vagy nincs. Először is, a származtatott ügyletekhez januárban létrehozták a Plotinus alapot, és a vagyon egy részét átpakolták oda. Az alap egész jót alkotott, az évet 36% hozammal zárta. Ősszel jött a hír, hogy a vezérigazgató cége, a Tündérszikla Zrt. kötvényeket vezet be a BÉT-re. A portfolio fórumán néhányan azt valószínűsítették, hogy a kötvényeket vélhetően saját magának vezeti be, adóoptimalizáció céljából (a feltételezés szerint a piacon saját magától TBSZ-re tudja megvásárolni a papírokat, az adókulcs 0%). Itt már gyanakvó hangok is megjelentek.
Novemberben érkezett a hír egy ingatlannal kapcsolatos részesedésvásárlásról, ahol a részvényesek a fórumban arról is beszéltek, hogy a részesedés egy szeletét a vezérigazgató privát cége vette meg. Ezt az előző hír után ismét vegyes hangvétellel fogadták a részvényesek.
A 2017-es év rögtön az Externet, majd rá egy napra a Plotinus kivezetésével indult. Az indok diplomatikusan annyi, hogy - saját átiratomban - "megterhelő a tőzsdei jelenlét". A fórum hangulata egyrészt enyhén apatikussá, másrészt enyhén lázadóvá vált. Tények hiányában jelenleg kár azon spekulálni, hogy mindez valójában miért történt. Többen viszont óriásit csalódtak, és úgy tűnik, számukra 15 év alatt felépített jó hírnév tűnt el egyetlen nap alatt.
Számomra ez a sztori inkább csak érdekesség, mint fájó pont, hiszen már 2014-ben a külföldi piacokra tértem át, és az utóbbi időben a tőkémnek mindössze 1%-át áldoztam erre a jó kis vagyonkezelő társaságra. A legtöbben egy zsák pénzt kaszáltunk a Plotinussal, ám akik 5700-6000 Ft-on szálltak be, most 5700 Ft-ért eladhatják a papírjaikat, vagy várhatnak jobb ajánlatra. Ha nem szorítják ki őket, és a céget kivezetik, akkor a leendő zrt. részeseivé válnak.
2017. január 6-án 5700 forinttal indult a kereskedés (köztük az én eladásommal), és a cég által beadott 150,000 db-os vételi ajánlat pár perc alatt elolvadt. A csalódott eladók 5510 Ft-ig nyomták le az árfolyamot. Akkor még nem lehetett tudni, de este közleményben magyarázkodással körítve tudatták, hogy a következő tőzsdei napon, 9-én újabb 80,000 db-ot vásárol vissza a cég 5700 Ft-ért.
A cég elnöke blogbejegyzésében fejti ki a felmerült kérdésekre a válaszokat. Az átláthatatlan cégstruktúráról, és a vélhetően saját magának bevezetett kötvényekről nem ír, illetve a tevékenység kiterjedését hozza fel okként, amely szerinte a növekvő tőke következménye. Csakhogy a tőzsdei tevékenység nem magától válik kiterjedtebbé, hanem művelői szándékuk szerint terjesztik ki (vagy teszik egyszerűbbé). A tőzsdén ugyanis 20 millió $ (vagy akár 200 m $) tőkét ugyanolyan egyszerűen lehet kezelni, mint 2 m $-t. Az általuk vezetett cégek nem maguktól alapultak meg, hanem ők szánt szándékkal hozták létre, és tették az életüket nehezebbé. A Plotinus és a Tündérszikla kötvények nem maguktól jöttek létre, hanem ők hozták létre, s tették tevékenységüket bonyolultabbá. A hibás érvek ellenére a döntését megértem.

2016. december 13., kedd

E.On SE

Több helyen olvastam beszélgetést az Eonról, általános benyomásom, hogy inkább vásárolják/tartják a részvényeit, de kritikus hangokat kevésbé találtam. A kutakodást a [Morningstar Eon] oldalán végeztem. A piaci kapitalizációt illetően általában végzek egy gyors ellenőrzést a [Yahoon] is, ha a két helyen eltér az érték, akkor az egyik forrás valószínűleg nem számol bele egy részvénysorozatot, és ez néhány mutató számolásában hibás eredményt ad. A két forrás ugyanazt az értéket mutatja, rendben.
Az Eon a rövid leírás szerint szinte minden fázisra kiterjedő energiatermelést és elosztást végez. Egy közműcég, ami ráadásul német, bizalomgerjesztően hangzik. Az árfolyama 5 év alatt 16 €-ról 6 €-ra süllyedt, ami számomra kedvező, feltéve, ha a mögöttes érték közben növekszik. A piaci kapitalizáció 12.6 b €, ami elég nagy, viszont a p/b 29.1, ami nálam már kizárja a vásárlást, de azért tovább folytatom az írást. Forward p/e 12, elég jó, a p/cashflow 2.1, mégjobb. Osztalékhozam 7.74%, kiváló, ha megtaláljuk rá a stabil fedezetet.
A key ratio fül alatt újabb fontos információkhoz jutunk, ezúttal 10 évre visszamenőleg. Eszerint 2014. óta üzemi szinten is veszteséges a vállalat. Az osztalékot ez idő óta tehát nem tudja nyereségből fizetni, pedig az lenne a normális. Return on equity az utóbbi néhány évből: 14, -6, 6, 6, -11, -34, -53. Elég hervasztó, nálam +1 kizáró okot jelent.
A financials fül alatt az utóbbi néhány negyedév adataira nézek rá. Az income statment szerint zsinórban mind az 5 negyedév üzemi szinten veszteséges. A mérleg borzasztó. 5 negyedév alatt a saját tőke 17 milliárd euróról 433 millió (!) euróra csökkent. A saját tőke szerkezete 9.2 b € tőketartalék (vagyis amit a részvényesek fizettek BE), mínusz 5.1 mrd € eredménytartalék, mínusz saját részvény állomány, mínusz nem realizált veszteségek. Erre jut 95 milliárd euro kötelezettség. A rossz saját tőke szerkezet, és a gyenge mérlegszerkezet nálam külön külön is kizáró ok a vásárlásra. A közműcégek magas arányú idegen tőkével dolgoznak, de azért ez túlzás.
A működési cashflow mind az 5 negyedévben pozitív, a free cash flow pedig 4 negyedévben pozitív. Éves visszatekintésben is pozitív előjelűek, ez az egyetlen fogódzó. Számomra a cashflow másodlagos, mert az eredménykimutatás és a mérleg matematikai szempontból betakar minden fontosabb változást. Itt például látható, hogy hiába pozitív a cashflow, ha az osztalékfizetés veszteséges működés ellenére történik, és a hitelezők, illetve a részvényesek befizetései tartják el a céget, és már így is elfogyott a saját tőke.
Az Eon nemrég kiválasztotta magából az Uniper nevű csoportot, így az eddigi értékelés szinte felesleges, mert nem tudom, mit fog változtatni az adatokon az elválasztás. Minimum 3-5, Uniper nélküli negyedévre lenne szükség az értékelhető adatokhoz. Előtte a vásárlás nálam kizárt.
Korábban azt írtam egy fórumon, hogy 3 euró felett nem is gondolkodnék vételen. A kizáró okok miatt 3 euró alatt sem vásárolnék, de mindez nem jelenti azt, hogy az Eon árfolyama nem emelkedhet. Európai közművekből viszont találhatóak - saját értékelésem szerint - vásárlásra sokkal inkább alkalmas társaságok.

2016. november 9., szerda

Piaci mozgások a 2016-os elnökválasztás idején

Az Egyesült Államokban hamarosan véget ér a 2016. évi elnökválasztás. Ez a 4 évente bekövetkező esemény kellően jelentős hatással van a piacokra ahhoz, hogy szülessen belőle egy blogbejegyzés, archívum gyanánt. Fél évvel ezelőtt a Brexit hatásait is dokumentáltam, a kilépésre nem számított a piac, ennek következtében jelentős mozgásokat láthattunk.
A közvéleménykutatások az elmúlt hetekben vagy kismértékű, vagy jelentős mértékű Clinton győzelmet vetítettek előre. A várakozások szerint Trump győzelme esetén a részvénypiacok esésére és az arany emelkedésére számíthattunk, Clinton győzelme esetén pedig fordítva, a részvények rallijára és az arany esésére. A piac tulajdonsága, hogy a tényleges mozgások mindig eltérhetnek a várakozástól. A szavazás előtti néhány kereskedési napban a piaci árak kilengése megnőtt.


Az investing.com adatai szerint az S&P500 részvénykosár értéke a történelmi csúcsokról, 2190 pontról 2080 pontig esett, majd "Clinton-rally" keretében néhány nap alatt 2140-ig vágtázott. Az eséshez hozzájárult, hogy a kampány hajrájában az FBI újabb vizsgálatot rendelt el Clinton e-mail botrányaival kapcsolatban (ez Trump esélyeit növelte), aztán a szavazás előtt nem sokkal kijelentették, hogy a vizsgálat kedvező eredménnyel zárult Clinton számára.
Az alábbi néhány képet a piac állapotáról a választások közben, magyar idő szerint 20 óra 30 perckor készítettem. Az urnák túlnyomó részét magyar idő szerint másnap 0 órától 6 óráig zárták egyes államokban, vagyis itt még jópár órára voltunk bármiféle eredménytől:





A részvények fenn látható enyhe emelkedése, az arany és a kötvények enyhe esése egyértelmű Clinton győzelmet áraz.
Az alábbi képeket magyar idő szerint 4 óra 5 perckor rögzítettem, néhány választási részeredmény birtokában alkotta a piac:





A fenti mozgások közepesnek minősíthetőek, nem azt mondják, hogy "márpedig Trump győzött", de ennek esélyei jelentősen nőttek. Ebben az időben 272 forintot ért egy dollár (1.4%-ot erősödött a dollárral szemben), és 307 forint egy euró, ez 0.6% gyengülés az euróval szemben.
5 óra 21 perckor a részeredmények szerint az elektori szavazatok aránya Clinton javára 197-193. Innen még könnyen fordulhat az állás, hiszen a győzelemhez 270 szavazat szükséges.
5 óra 32 perckor fordult az állás, Clinton-Trump 197-222, és még 10 államból várják az adatokat.
5 óra 46 perckor így néz ki néhány néhány nemzetközi határidős részvénypiac:



Az adatok szerint az ázsiai piacokat kevésbé hatja meg az eredmény, mint Európát.
5 óra 55 perckor az elektori szavazatok aránya Clinton-Trump szerint 209-245. Ez már jelentős előny Trumpnak. Az alábbi képen látható 5%-os index esés már komolynak tekinthető.





6 óra 30 perckor Európa már ébredezik, és enyhe ellenirányú mozgás, azaz megnyugvás tapasztalható. A korábbi 5% esés már csak 4.3%.
9 óra 25 perckor szinte már nem is látható a hajnali sokk.



A 2%-os mozgás szinte említésre sem méltó. Kérdés, hogy mi várható a következő hetekben és hónapokban? Erre most is ugyanaz a válasz: nem jósolható meg előre. Papírforma szerint olcsón vásárolhatunk majd részvényeket, de ugyanúgy készen állok egy esetleges Trump rallyra is. A brexit jobban megdöbbentette a piacokat, a sokkot azonban még akkor is látványos nyári emelkedés követte.
17 óra 35 perckor az adatok nyugisak, mintha mi sem történt volna.


Kivéve a 30 éves amerikai kötvényt:


A fenti képen azt látjuk, hogy november 9-én (magyar idő szerint hajnalban, amikor még beijedtek Trumptól) először vásárolni kezdték a 30 éves kötvényeket, aztán pedig két kézzel szórni. Aki hajnalban 165,000 dollárért vett kötvényt, az most kerek 7 ezer dollár bukóban ül - de ez csak egy szélsőséges példa, lehet, hogy 3 nap múlva már 167-ig szalad az árfolyama. Közben 18 óra 30 percre a dollár megerősödött: 272 Ft-ról 280-ra drágult, az euró pedig 307 Ft-ról 306-ra gyengült. Az arany a hajnali 1330 $-ról 1277-re esett, így hamarosan vehetek egy csomaggal - bár ezt az esést a piac inkább Clinton esetére várta.
19 óra 23 perckor a 30 éves kötvények árfolyama már 156.7-ig esett. Nem vagyok kötvénypiaci szakértő (sem), de ez már előre jelezhet komolyabb folyamatokat. Ha a kötvények hozama növekszik, mint ma történt, akkor az növelheti a részvények iránti hozamelvárást is, ami a részvényárfolyamok csökkenésében mutatkozik meg.

2016. november 10. A fenn látható 30 éves kötvényárfolyam azóta 158.05-ről nem visszapattant, hanem tovább esett, 21 óra 31 perckor egészen 155.7-ig.